Tálba szitáljuk a lisztet (nem egészen 1 kg-ot). Lehet a kenyérsütőgép keverőjébe is, csak vigyázni kell a kelteknél a gépi dagasztással, mert a kés megtöri a liszt sikértartalmát.
Kb 2 dl jó cukros tejben felfuttatjuk a másfél élesztőt (ha megnyalod a tejet mennyire édes, akkor jó ha túl édes) De nem csak cukrot teszünk a tejbe hanem fele rész folyékony édesítőszert. (Pennyset)
A sok cukortól nehéz a kelttészta. Lehúzza.....
A liszthez hozzáöntjük az élesztős tejet, majd 2 vagy 3 tojássargáját, vaniliás cukor és kb 10 dkg olvasztott vajat vagy margarint és egy citrom reszelt héját.
A fánktészta lényege az hogy extra lágy kell legyen, amikor meggyúrjuk, ragadnia kell. De ha jól meggyúrtuk, akkor elválik a tál falától és utána nem ragad.
Sokáig kell gyúrni, ez lényeges, csak akkor lesz könnyű, levegős! ..."a kelt tészta akkor jó ha belecsöppen egy csepp verejték az arcodról miközben gyúrod"... /idézet a nagyitól/
Deszkára vagy asztalra borítjuk. Picit kihúzigatjuk, nyújtani se kell. Kiszaggás után úgy kell a forró olajba tenni, hogy az alsó része ami az asztalon volt, az legyen felül.
Megfordításig tegyünk rá fedőt. Ha jól gyúrtunk, a fánkok maguktól is megfordulhatnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése